3. Migráció: integráció és európai identitás
A migránsok befogadását és társadalmi beilleszkedését a szolidaritás, az egyenlőség és az igazságosság értékeinek kell vezérelniük. Ez a célja a Bizottság 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó, az integrációról és a befogadásról szóló, 2020 novemberében közzétett cselekvési tervének.
A cselekvési terv célja, hogy mindenki számára előmozdítsa a befogadást, elismerve a migránsok által az EU-hoz nyújtott jelentős hozzájárulást, valamint felszámolva azokat az akadályokat, amelyek gátolhatják a migráns hátterű személyeknek – az újonnan érkezőktől az uniós polgárokig – az európai társadalomban való részvételét és abba való befogadását[i].
Emellett a legális munkaerő-migráció új lehetőségeiről szóló, 2021. május 20-i parlamenti állásfoglalás megállapítja, „hogy a meglévő irányelveknek csak korlátozott hatása volt a munkaerő-kizsákmányolás megakadályozására, és hogy a migráns munkavállalók továbbra is egyenlőtlen bánásmóddal és kizsákmányolással szembesülnek”, és „felszólítja az Uniót, hogy hozzon összehangolt intézkedéseket az egyenlőtlen bánásmód és kizsákmányolás kezelése érdekében”[ii].
Variations on E.U. flag n°1-4
Variations on E.U. flag n°1-4
Posse Studio
Posse Studio
Mani(nuestro) Our Common Manifesto
Mani(nuestro) Our Common Manifesto
Paolo della BELLA – Europa
Screenshot
Crossing Bodies, Crossing Boundaries
Crossing Bodies, Crossing Boundaries
A mobilitással és az integrációval kapcsolatos kérdések állnak a bolgár művész és filmrendező, Borjana Venciszlavova fotó- és videóalkotásainak előterében. A Bécsben és Szófiában élő Venciszlavova több művészeti ágon átívelve, a filmek és videók, az installációk, a fényképezés, valamint az előadóművészet és a médiaművészet területén alkot. Migration Standards (2011) (Migrációs normák) című műve a migránsoknak az európai migrációs politika megváltoztatását célzó kéréseivel foglalkozik. Az alkotás szereplői Bécs fő látványosságait – többek között a városházát, a Hofburgot, a Belvedere-t és a Schönbrunn-palotát – ábrázoló hátterek előtt állnak[iii].
Amint azt a művész hangsúlyozta:
Sosem foglalkoztam utcai fényképezéssel vagy a puszta dokumentációval. Számomra a képeken szereplő emberekhez kapcsolódó történetek fontosak, valamint társadalmunk szerkezete és konvenciói, így alkotásaim dokumentarista megközelítésűek, de mindig megrendezem és meghatározott díszletek közé helyezem őket[iv].
Bruno de Almeida a határátlépéshez fűződő problémákra és lehetőségekre irányítja rá a figyelmet Crossing Bodies, Crossing Boundaries (Az emberek közötti akadályok leküzdése, a határok leküzdése) (2024) című projektjében, amelynek keretében egy csoport grafikai műhelyfoglalkozáson vett részt. E tapasztalat nyomán Almeida megjegyezte:
A különböző kultúrákból és országokból származó, Porto városában élő résztvevők papírt használtak arra, hogy kapcsolatokat alakítsanak ki és tárgyalásokat folytassanak egymással, tükrözve és elmosva az egyén és a közösség közötti határokról alkotott elképzeléseket. Ez a kreatív folyamat kritikai gondolkodásra ösztönözte a résztvevőket, akik megfigyelték, hogy egy művészeti módszer hogyan támogathatja a demokráciát azáltal, hogy kiemeli a plurális terekben való együttélést.
Egy Rachel Rouzaud felügyelete alatt és az Almeida projektjében leírtakhoz hasonló körülmények között végrehajtott közös projekt eredményeképpen született meg az uniós zászló négy különböző újraértelmezése: Változatok az EU zászlajára 1–4 (2024) Paolo Della Bella Európájában (1998) az európai identitás fogalmához kötődő szimbólumokkal és színekkel való játék hasonló ízlést tükröz.Della Bella művészete, amelyet könnyedség és jovialitás jellemez, a képregényrajzolás hagyományában gyökerezik; ez az a terület, ahol a művész eredetileg hírnevet szerzett. Az illusztrációk és a képregényes jelleg e szeretete a művész művészibb alkotásaiba is beépült; ilyen az Europa is. E nagy, fekvő formátumú képen 39, kézzel rajzolt lineáris illusztráció látható, melyet 12 színes csillag egészít ki. A mű szórakoztató feladatot kínál a nézőnek: próbálja meg megfejteni az egyes rajzok kulturális szimbolikáját, és kapcsolja azt az EU egyik országához.
Sofía Moreno Mani(nuestro), Our Common Manifesto (Közös kiáltványunk) (2024) című alkotása a kiáltványok, a doktrínákról, programokról vagy célkitűzésekről szóló írott nyilvános nyilatkozatok hosszú hagyományát követi, amelyekkel gyakran találkozunk mind a politikában, mind a kortárs avantgárd művészetben. Ebben az esetben a kiáltvány valóban kollektív jellegű, mivel a spanyolországi La Rioja régió lakosaitól származó beszámolókat gyűjt egybe, többek között rövid benyomásokat és spontán gondolatokat a helyi és európai szinten egyaránt demokratikus társadalomhoz és területhez való tartozás érzésével kapcsolatban.
Az európai demokrácia védelmét mint kollektív felelősséget hirdeti az Európai Parlament Bécsi Kapcsolattartó Irodája által támogatott, a helyi művészekkel és a várossal együttműködésben megvalósított nagy horderejű kezdeményezés. Ez egy hatalmas falfestmény, amelyen a választási jelmondat olvasható. Határozatlan ideig, akár évekig a helyén marad, és emlékezteti a járókelőket az „együtt a demokráciáért” szlogenre.
[i] Európai Parlament, „Jogalkotási menetrend 06.2024, 5: „Az európai életmód előmozdítása – Az integrációról és a befogadásról szóló cselekvési terv”, elérhető a következő internetcímen: https://www.europarl.europa.eu/legislative-train/carriage/action-plan-on-integration-and-inclusion/report?sid=8201.
[ii] Az Európai Parlament 2021. május 20-i állásfoglalása a legális munkaerő-migráció új lehetőségeiről, HL C 15., 2022.1.12., 196. o., elérhető a következő internetcímen: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:52021IP0260.
[iii] Steffen Siegel, „Counter-Images”, 5X5 PHOTO TRACKS, különleges kiadás az EIKON 25 éves fennállása alkalmából.
[iv] Aigner, S., „Borjana Venciszlavova”, EIKON International Magazine for Photography and Media Art, 80. sz., 2012, 24–29. o.