4. A legkiszolgáltatottabbak gondozása
2024-ben a Parlament számos jogalkotási szöveget fogadott el – az uniós tagállamokkal egyeztetve – az európai migrációs és menekültügyi politika megreformálása érdekében[i]. E migrációs és menekültügyi paktum fő célkitűzései között szerepel, hogy méltányosabb és hatékonyabb módon szabályozza, hogy a tagállamok milyen módon nyújtsanak védelmet az üldöztetés és erőszak által fenyegetett személyek számára.
A külföldiek és a menekültek uniós országokba való integrációja az e címszó alatt csoportosított munkákban tükröződő témák és problémák egyike. A Russian occupation in Georgia (Grúziai orosz megszállás) (2024) című projektjében Ani Melikidze a fotóriporttal és a portréval vegyíti. Karakterei, a menekültek, őszintén és félelem nélkül néznek a szemünkbe. Abházia városában az orosz invázió miatt elmenekülteket a szanatóriumban helyezték el, amelynek csarnokai és lépcsőházai megmutatják a háború okozta szomorúságot és pusztítást. E képekkel összhangban Alice Kask Nimeta (2001) egy öreg, törött fadarabot ábrázol, amely úgy néz ki, mintha éppen egy törmelékhalomból húzták volna elő.
Alex FLETT – Ionic Pastoral
ANI MELIKIDZE – Russian occupation in Georgia
ANI MELIKIDZE – Russian occupation in Georgia
ANI MELIKIDZE – Russian occupation in Georgia
ANI MELIKIDZE –
TWOFOURTWO –
TWOFOURTWO –
Alice KASK – Nimeta
ZSOFI KOZMA – //NEM// SZÁMÍTOK / I DO //NOT// MATTER
ZSOFI KOZMA –
Darío VILLALBA – Itero Malva
Tiong ANG – Portret van een jongen (animatie)
Kozma Zsófi – //NEM// SZÁMÍTOK (I DO //NOT// MATTER) (2024) finom, terjedelmes textilinstallációjával számos migráns nehéz európai beilleszkedését mutatja be. Ezzel a témával a TWOFOURTWO (Konsztantinosz Kunnisz és Kosztasz Mantzalosz) páros számos műve is foglalkozik: például a Postcards from Cyprus (Képeslapok Ciprusról) (2017) és a Kalos Kakos Ilthate (Üdvözöljük, Nem szívesen látjuk) (2020–2021).
A Postcards from Cyprus (Képeslapok Ciprusról) (2017) három évig tartó tevékenység volt, amely kezdetben a TWOFOURTWO csoport kritikus álláspontjából indult, amelyre Ciprusnak a 2013-as pénzügyi válság és a bankrendszer összeomlása óta fennálló társadalmi-politikai helyzetével kapcsolatban helyezkedett[ii].
A menekültekkel való bánásmódra mutat rá a tengerparton elhelyezett neoninstalláció is: Kalos Kakos Ilthate (Üdvözöljük, Nem szívesen látjuk), (2020–2021).
A TWOFOURTWO művészeti csoport a tengerre és a tengerpartra fókuszáló tájképein keresztül vizsgálja a bevándorlást és a menekültek témáját. (…) A néző gondolatai elkalandoznak az e képek közlésére használt jelenlegi közös nemzetközi nyelvezet, mint például a „menekültáramlat”, az „elvándorlás” és az ijesztő „emberi rakomány” felé. A kétoldalú ‘καλώς/κακώς ήλθατε’ felirat emlékeztet bennünket arra, hogy az út bizonytalan jövőbe vezet. Az L betű szándékos K-ra cserélésének eredményeképp sokrétű jelentés jön létre. Az »üdvözöljük«-ből »nem látjuk szívesen« lesz, vagy akár »nem számít, jó vagy rossz, üdvözöljük«”[iii].
A gyerekekről való gondoskodás – akik „Európa új menekültjei”, ami Ani Melikidze fotóprojektjeiben is megjelenik – az egyik központi témája Tiong Ang Portret van een jongen (animatie) (Fiúportré (animáció)) (1993) című diptichonjának is. A mű egy ágyban pihenő fiút ábrázol egy valódi fénykép stílusában. A művész egészségtelen sárgás árnyalatú zöld festéket használt a vékony vásznon, amely nyitott könyv alakját formázó keretre van feszítve. Annak ábrázolása, hogy pupillavizsgálat céljából felhúzzák a fiú szemhéját, talán szándéktalanul, de felidézi Luis Buñuel 1929-es szürrealista filmjében, az Andalúziai kutyában használt nyugtalanító közelképeket. A filmben azonban a szemet erőszakkal nyitották ki, és borotvával felmetszették fel. Ez volt a metaforája annak a radikális módnak, amellyel a művész a nézők nézőpontjának kiszélesítésére törekedett.
Darío Villalba (1939–2018) és Alex Flett (1950–) különböző vizuális stratégiák alkalmazásával ábrázolta a sérülékenységből és betegségekből fakadó helyzeteket. Villalba Itero Malva (1989) az emberi test nagyobb szeleteit ábrázoló rajzolt és fényképezett darabokból áll össze, amelyeket lehetetlen pontosan azonosítani. Azonban a szürke különféle árnyalatain át észrevehetjük bizonytalan érzékiségüket. A festészet és fényképészet fúziója jellemző e művészre. Úgy tűnik, mintha az Itero Malva az 1960-as években a művész számára nemzetközi hírnevet hozó Encapsulados sorozat egyes darabjait venné górcső alá. Andy Warhol „pop soul”-nak nevezi a művet, mivel erősen hatott rá a mű akrilbuborékokba zárt, névtelen szereplői – fogyatékossággal élők, a társadalom peremére szorult koldusok vagy betegek – által közvetített mély emberi igazság[iv].
Alex Flett Ionic Pastoral (Jón pásztorjáték) (1996) című alkotása szokatlan memento mori.A 17. századi barokk festmények, melyek idilli tájain a pásztorok váratlanul felfedeznek egy emberi koponyát vagy „Et in Arcadia ego” feliratú síremléket, az élet múlandóságán elmélkedtek. Flett azonban egy vászonra festett és a padlóra terített játékos, sokszínű kompozíciót kombinál egy juhkoponyával koronázott totemoszlop erős, néma jelenlétével.
Maga Flett így írt erről:
Az alapot képező festmény (olajfestmény vásznon) annak az ősi kelta gyakorlatnak a képi világát idézi, amikor fánk alakú köveket állítottak fel, amelyen a betegeket (különösen az angolkór nevű vitaminhiány-betegségben szenvedő gyermekeket) vitték át, hogy varázslattal gyógyítsák meg őket. Ezt az ősi elképzelést még erőteljesebben hangsúlyozza a palával borított faoszlopon elhelyezett koskoponya, amely a „pogány” tudatlanságot jelképezi.
A szemgödrökbe azonban üveglencséket helyeztek, amelyek hátsó részére kis kelta kereszteket festettek. A régi kelta szentek, különösen Ionai Szent Kolumba voltak azok, akik elfoglalták a korábbi pogány kelta kultuszhelyeket, és (egy kereszt segítségével) kereszténnyé tették azokat. (…) Az angolkór és más hasonló vitaminhiány-betegségek súlyos problémát jelentettek Skóciában és egész Európában évszázadokon át, sőt még a mi századunkban is.
Sok elszánt politikus ugyanúgy küzdött a legveszélyeztetettebb emberek táplálékának és életkörülményeinek javításáért, ahogyan Kolumba harcolt 14 évszázaddal ezelőtt a vad vidéken élő kis település lelkéért. Ezzel egyidejűleg egy másik harc is folyik a legrosszabb ellenséggel, a tudatlansággal szemben. A művész reméli, hogy az „Ionic Pastoral” (Jón pásztorjáték) arra inspirálja az Európai Parlament politikusait, hogy mindenütt a tudatlanság és a betegségek megszüntetéséért fáradozzanak[v].
[i] Európai Parlament, „Az Európai Parlament jóváhagyta az új migrációs és menekültügyi paktumot”, elérhető a következő internetcímen: https://www.europarl.europa.eu/news/hu/press-room/20240408IPR20290/a-parlament-jovahagyta-az-uj-migracios-es-menekultugyi-paktumot; Európai Parlament, „Jogalkotási menetrend 2024.6., 5: Az európai életmód előmozdítása – A menekültügy és a migráció kezeléséről szóló rendelet – Q3 2020”, elérhető a következő internetcímen: https://www.europarl.europa.eu/legislative-train/carriage/asylum-and-migration-management-regulation/report?sid=8201.
[ii] Mantzalosz, C. és V. Perikleusz, „Cultural Errors and Creativity: How Visual and Textual Triggers Create New Meanings (Kulturális tévedések és kreativitás: Hogyan teremtenek új jelentéseket a vizuális és szöveges ingerek)”, Error is New Culture (A tévedés az új kultúra): „A 242 csoport a kisajátítás eszközét alkalmazza munkásságában. A pénzügyi válság következtében csődbe jutott vállalkozások emblémáiból alkotott új koncepciókat használtak fel és értelmeztek újra. Emellett új kontextusba helyezték a művet azáltal, hogy megváltoztatták ezen emblémák jelentését, hogy olyan új neveket/szavakat hozzanak létre, amelyek kritikus megvilágításba helyezik a jelenlegi ciprusi helyzetet. Ez egy jelentéscsavar, valamint szöveg és kép kombinációja, amely a fogyasztói szemlélet, az öröm és a megalománia fogalmán keresztül ábrázolja a ciprusi mindennapokat (…). Ezzel párhuzamosan új kérdéseket is felvet. A pénzügyi válság az „új ciprusi probléma”? A »megszállt földterület« és a »menekültek« kifejezések helyébe a »nemteljesítő adósságok« és a »munkanélküliség« szavak lépnek-e?”
[iii] Ugyanott.
[iv] Museo Nacional Centro de Arte Reina Sofía, „Darío Villalba: una visión antológica, 1957–2007”, Madrid, 2007.
[v] Az Európai Parlament művészeti gyűjteményének levéltára.