Donegal Landscape

John Coyle megfigyelésre épülő festészete passzív, de tudatosan az. A glasgow-i National College of Art and Design-on végzett, majd művészi készségeit Párizsban, Madridban és Firenzében töltött rövid időszakok során fejlesztette tovább. E képességek magyarázzák fényes tanári pályafutását: előbb a dublini Blackrock College művészeti tanszékének vezetője volt, majd alelnök ugyanott, előadásokat tartott a glasgow-i National College of Art and Design-on és a Dun Laoghaire School of Art-on. Figuratív képeinek, valamint élet- és tájképeinek kompozícióját gondosan mérlegeli és klasszikusan súlyozza, rendszerint erőteljes szerkezeti eszköztárral. Szerette az általában véve kiegyensúlyozott színvilágot kiegészíteni egy másfajta tonalitással vagy színellentéttel, bizonyos pikantériával fűszerezve művét. A kézműves munka magától értetődő volt nála, a rajzoláson és a festésen kívül számos más készséggel rendelkezett, értett például a könyvkötéshez és a fafaragáshoz is. A „Donegal Landscape” jól példázza Coyle figyelmes és türelmes szemléletét. Idilli jelenet, egymást felező egységekre tagolva: föld és ég, felhők és árnyékok. Egy pillanatra megáll az idő, és örökkévalóvá merevedik a festő emlékezetében – és a vásznon.