Estonia

Pavlosz Dionüsszopulosz művészete az ókori görög filozófia bölcsességével terhes, mivel – akárcsak az élet maga – állandó mozgásban van. Athénban végzett tanulmányait (Academy of Fine Arts,1949-1953) követően Párizsba utazik, állami ösztöndíjasként (Académie de la Grande Chaumière). Ez az utazás művészi távlatokat nyit meg előtte. Athénba visszatérve a reklámszakmában és színházban dolgozik, majd visszatér a francia fővárosba (1958), ezúttal 3 éves görög állami ösztöndíjjal (I.K.Y.). A Fények Városában barátságot köt Pierre Restany-val és neorealista művészekkel, akik hozzásegítik az olcsó, hétköznapi anyagok kínálta művészi lehetőségek megértéséhez. Papír, szórólapok, plakátok, leporellók – ezek válnak fő eszközeivé, anyagaivá, csíkokra, finom szalagokra vagdossa azokat. Tömegfogyasztás, tömegtermékek, tömegkommunikáció: a reklámozott fogyasztási cikkek a művész által átalakított felületeken a műalkotás részévé válnak, spirálvonalakkal rajzolt trikók, szövetek, zoknik szortimentek egyfajta kavalkádját hozva létre. Figyelmeztető jelzések talán, a közelgő szemléletváltás előjelei? A „28 European Flags” című sorozata jellemzően mutatja a művész papír iránti rajongásának kifinomult mögöttes értelmét. Valamennyi zászlót konfettiszerű papírcsíkokból készített szűrő takarja el, a nemzeti szimbólumot szinte felismerhetetlenné téve (a minta mind a 28 zászló esetében azonos). A művész így megkérdőjelezi e jelképeket, egyöntetűvé téve azokat. Mind megkülönböztethetően egyedi, de egyúttal közös rendszerbe illeszkedik. E sorozat Dionüsszopulosz azon korszakában készült, amikor a fogyasztói tobzódást vonta kérdőre, ez vezette rá arra, hogy az őt és bennünket közvetlenül körülvevő szimbólumokkal és anyagokkal juttassa kifejezésre művészi gondolatait.