Changemakers - Kortárs művészeti gyűjtemény

Az elkötelezett művészettől a demokratikus művészetig

Bevezetés

A „Changemakers” című kiállítás a vizuális művészek különböző generációinak munkáit egymás mellé állítva mutatja be, hogyan szolgálhat a művészet a társadalmi változás eszközeként. A kiállítás a 20. század második feléből származó európai művészek társadalmi és politikai kérdésekkel foglalkozó műveit állítja szembe olyan kortárs fiatal művészek műveivel, akik az artivizmus, a vizuális és performatív művészet technikáit az aktivizmus stratégiáival és céljaival ötvöző hibrid műfaj képviselői[i].

A művészek mindkét generációja politikailag fontosnak tartja munkáját, nemcsak ideológiai és költői, hanem technikai és materiális szempontból is. Művészetüket egyrészt egyfajta kommunikációnak tekintik annak a közösségnek a nevében, amelyhez tartoznak, másrészt az aktuális, társadalmi jelentőségű kérdések kritikus mérlegelésének.

Sőt, mint a katalógusból kiderül, számos kiválasztott artivista párhuzamot vont művészi munkájának folyamatai, stratégiái és együttműködési formái, valamint a parlamenti demokratikus rendszerre jellemző tanácskozási, tárgyalási és döntéshozatali folyamatok között.

Az Európai Parlament kortárs művészeti gyűjteményéből válogatott művek olyan művészeket emelnek ki, akik pályafutásuk során és műveikben elkötelezettséget mutattak koruk társadalmi és politikai problémái iránt. Köztük Emilio Vedova, A.R. Penck, Georg Baselitz, Felix Droese, Darío Villalba, Jannisz Kunellisz és Adolf Frohner. Műveik és pályafutásuk, valamint művészcsoportokhoz való tartozásuk és kiáltványok támogatása egyfajta lázadásról tanúskodnak az olyan történelmi, politikai és társadalmi körülményekkel szemben, amelyek korlátozhatják vagy veszélyeztethetik a gondolat és a véleménynyilvánítás szabadságát.

Néhányan közülük nem riadtak vissza attól, hogy a nyilvánosság és a politikai hatalom számára kényelmetlen témákat, kérdéseket és valóságot vessenek fel. Ez a jellegzetes vonás olyan művészek pályáján bontakozik ki, mint Darío Villalba, Claus Carstensen vagy Jannisz Pszihopédisz. Műveik kivétel nélkül azt a meggyőződést tükrözik, hogy festőként vagy vizuális művészként megkerülhetetlen felelősségük van, hogy megváltoztassák a néző perspektíváját.

A fent említett művészek munkáin kívül, valamint a kiállítás kortárs aspektusát kiegészítendő, számos fiatal artivista alkotása is bemutatásra kerül. Műalkotásaik vagy művészeti hozzájárulásaik többnyire a „Pop the vote! Culture on the ballot” projekt keretében készültek, amelyet az Európai Parlament társfinanszírozott és a Culture Action Europe indított. A kezdeményezés fő célja az volt, hogy a fiatal polgárokat részvételre ösztönözze a 2024-es európai választásokon, különösen az olyan országokban, mint Belgium, ahol a választójogi korhatárt leszállították.

A kiállítás olyan európai művészek munkásságát ismeri el, akik pályafutásuk során a politikai szabadságért és a véleménynyilvánítás szabadságáért küzdöttek, néha nem minden kockázat nélkül, saját magukat vagy saját szakmai fejlődésüket kockáztatva. Ezek a művészek fontos szerepet játszottak a vizuális művészet technikai és tematikai határainak feszegetésében, és nem haboztak megkérdőjelezni a konvenciókat és a cenzúrát. A kiválasztott műveket négy fejezetre osztották, tükrözve a gyűjtemény műveiben és a fiatalabb generáció artivizmusában megjelenő fő témákat.

[i] Nossel, S., ‘Introduction: On ‘Artivism,’ or Art’s Utility in Activism’, Social Research: An International Quarterly, Vol. 83, No 1, 2016, pp. 103-105. Project MUSE, https://doi.org/10.1353/sor.2016.0023.

Szervezési és technikai okokból nem minden itt szereplő művet lehet minden helyszínen (kezdetben Brüsszelben és Strasbourgban) kiállítani.