3. A polgárok kapcsolata a közigazgatással és az igazságszolgáltatással
A polgárok és a – kormányzati vagy nem kormányzati – intézmények közötti, gyakran bizalmatlansággal terhelt kapcsolat témája jellemzi a gyűjtemény egyes darabjait, például John Goudie Lynch’s Girokantoor (1983) című és Hannah Collins‘ Power is Work, Work is Power (1990) című művét.
J. G. Lynch festményén egy valamilyen szolgáltatást végző hivatal – bank, minisztérium vagy közintézmény – ablaka látható. Ha figyelmesebben megnézzük, észrevesszük az üvegfelületen tükröződő alakot – egy táskákat vagy bőröndöket cipelő nő képét – is, valamint az üveg mögött ülő két alkalmazott vagy tisztviselő nehezen értelmezhető, kétértelmű gesztusát és a táblát, amelyen a „Gesloten” felirat jelzi, hogy az intézmény már bezárt. Hétköznapi helyzet, ám azáltal, ahogyan Lynch megfesti és keretbe foglalja, paradigmatikus és kritikus dimenziót is nyer: kihangsúlyozódik, hogy a hatalom (az intézmény vagy a közigazgatási szerv) megtagadja a kommunikációt és a segítségnyújtást az állampolgártól, aki kéréssel fordul hozzá.
Ez az áthidalhatatlan távolság még hangsúlyosabbá válik Hannah Collins Power is Work, Work is Power (1990) című fotódiptichonja esetében, amelyen a királynő tanácsosa látható. Az alakot a politikai hatalom szimbóluma, a paróka határozza meg. A tanácsos hátat fordít a nézőnek, személytelen és elérhetetlen figuraként van jelen. Az előző két művel ellentétben Galli kis méretű, könnyednek és gondtalannak ható rajza, melyet a művész a társadalombiztosítóhoz vagy a nyugdíjfolyósítóhoz címzett, a meglepetés erejével hat ránk.