7. A művészet demokratizálódása
A következő kiválasztott művek különösen jól példázzák, hogyan jelenik meg a művészet a mindennapi életben, jelenünk fontos témáiban és a társadalmat foglalkoztató kérdésekben. Az alábbi alkotások a kultúra és a piac, a migrációs mozgások vagy a család közötti kapcsolatot vizsgálják.
Jelenleg a graffitiben mutatkozik meg a leghatékonyabban, legellentmondásosabban és leglátványosabban a művészet politikai-társadalmi aktivizáló ereje. Jaan Elken Knock, Knock Knocking On Heaven’s Door (2007) című műve a tasizmus és a graffiti technikájának energikus ötvözéséből született. Hiperrealisztikus időszaka után megérintette az az alternatív utcai művészet, amellyel sokszor találkozott a Lasnamäe gettónegyedben. Stúdiójába tartva sok emeletet kellett felfele haladnia, és a belső tereket a városi kultúra e szimbólumai díszítették.
Joep van Lieshout Medicine cabinet (1992) című alkotása egy semleges szürke színű fémből készült, szokásos kinézetű doboz, az ipari változat öntött reprodukciója. Diszkrét és konceptuális művészeti tárgy, amelyen látszólagosan nem fedezhető fel a művész keze nyoma és személyisége. Ha azonban jobban szemügyre vesszük, ellentmondást fedezhetünk fel a műben, amennyiben ugyanis kinyitjuk a dobozt, alul szemünkbe ötlik az alkotó nagyméretű aláírása.
A művész 1995-ben alapította az Atelier Van Lieshout stúdiót, amely módszertana értelmében a művészi géniusz mítoszával kívánt leszámolni. A hasznos, fantáziadús, egy csipet humorral megfűszerezett és a társadalom szolgálatában álló művészeti alkotások létrehozása érdekében Van Lieshout olyan multidiszciplináris megközelítést alakított ki, amely a művészet, a formatervezés és az építészet határmezsgyéjén mozog, és a műalkotások létrehozása és a funkcionális tárgyak tömeggyártása közötti vékony határon próbál egyensúlyozni.
Az élelmiszer-termelés és -fogyasztás, valamint a kapcsolódó ipar és a marketing által létrehozott szabványtermékek és reklámikonok képezik Marko Blažo Andy Warhol-homázsának központi motívumát. Művében egyértelműen utal az amerikai művész 1962-es, 32 Campbell-leveskonzervből álló sorozatára, amely ma a pop art egyik jelentős mérföldkövének számít. A Warhol 1 (2007) című művében Blažo görög-római oszlopcsarnokkal von körbe egy leveskonzervet. A tárgyat körülölelő kagylóhéj a római ókort és a klasszikus művészetet idézi, így az alkotás egyfajta kapcsolatot sugall a klasszikus kultúra és a tömegkultúra között.
Ruth Bianco máltai művészt a migrációs mozgások, valamint azoknak a családokra és társadalmakra gyakorolt mélyreható hatásai foglalkoztatják. A Connecting geographies, illetve Tidal dialogues and transit zones elnevezésű projektjeiben kutatásokon alapuló művészeti megközelítést alakít ki, és a terület, valamint a határokon átnyúló mozgások kérdéseit feszegeti.
Tekintettel a kollázstechnika kifejező alkalmazására, valamint a szimbólumok és a szűkszavú írott üzenetek kommunikatív hatékonyságára a Lines of migration (2020-2021) című alkotás tagadhatatlanul az art contestataire vagy a street art jegyében született. Ahogyan azt a művésznő saját maga nyilatkozta, a kézművesség és a tapintás azért játszik különösen fontos szerepet koncepciójában, mert a mű a koronavírus-járvány idején készült, amikor a távoli kapcsolattartási formákra és szociális távolságtartásra voltunk utalva. Edith Karlson szokatlan szemszögből mutatja be a családi kötelékeket a Family (2019) című művében. Karlson gyakran dolgozik szörnyekre vagy állatokra emlékeztető alakokkal, legyenek azok bár kihalt állatok, vagy származzanak a középkori bestiáriumok világából, amely később a fantáziairodalomban és -filmekben is visszaköszönt.Karlson szobraira olykor fabulaként tekintenek, főleg amikor állatfigurái és kreációi emberi tulajdonságokkal rendelkeznek, és emberként viselkednek az alkotó kortárs társadalomkritikájának közvetítőjeként.